Ember és gép: függés, iszony és azonosulás

A félév első IDE estje a gép és az ember kapcsolatáról szólt. A szervezők ismét egy meglehetősen tágan értelmezhető témát választottak, hogy a lehetőségekhez mérten több vizsgálható aspektusát is bemutathassák. A témafelvetés elsőre talán technológiai megközelítéseket sejtet, azonban a kulturális, művészeti, illetve designelméleti fókusz új iránypontokat adott a mindinkább „elgépiesedő” világ értelmezésére.

Felmerülhet a kérdés, hogy pontosan mit is érthetünk gép alatt. A szervezők ezt is igyekeztek árnyaltan bemutatni, hiszen többek között az ipari termelő-gépekről, a mesterséges intelligenciákról, és a valóságot kiterjesztő eszközökről is szó esett, illetve még az is felmerült, hogy tulajdonképpen már az okostelefonjával összenőtt ember is felfogható gépként.

Az est egészén átívelt az emberek gépekkel szemben kialakult, korszakonként váltakozó pozitív, illetve negatív viszonyulása. Az előadásokból kirajzolódott egy szabad történeti áttekintés: a bevezetőben megemlített Jenny-től, az első “szövő-robottól” a jövőben forgalmazásba kerülő applikációk hatásának találgatásáig jutottunk. Ez alapján az áttekintés alapján észlelhető egy felfogásbeli mintázat, amiben a gépek mindennapokat megkönnyítő erényeinek magasztalása váltakozik a kiszámíthatatlanságtól és kontrollvesztéstől való félelemmel. Mindezt pedig áthatja az emberek antropomorfizáló hajlama, amiről Fórizs Diána beszélt bevezetőjében: a gépekkel szembeni „empátiánk” szintén hordozhat magában kötődést, de a valódi lélek hiányától való riadtságot is.

Csuka Lili filmtörténeti áttekintéséből jól látható volt, hogyan épültek be a kultúrába a fentebb említett, időszakonként ingadozó szemléletek. Hogy ezúttal csak két végpontot említsünk, az 1920-as Metropolis mindent pusztító femme fatale-gépalakját kontrasztba állították a 60-as évek sci-fi-mániájával, illetve R2D2 és C3PO közkedvelt karaktereivel. Később ismét változott a megítélés, és a 2000-res évektől már jellemzőbben újra a félelem jelenik meg a témakör filmes feldolgozásaiban.

Lehetséges designelméleti kapcsolódási pontokra Schneiderr Ákos mutatott rá, aki a napjainkban is tartó anthropocént – avagy negyedik ipari forradalom idejét – állította összefüggésbe a modern design fejlődésével, rávilágítva, hogy a korszak a totális designban csúcsosodik ki, amelyben már mindent – beleértve minket, embereket is – oly mértékig hat át a technológiai világ, hogy a legalapvetőbb fogalmakat is újra kell definiálnunk az értelmezéshez.

Ennek egyértelmű hozadéka, hogy teljesen átalakulhatnak a legalapvetőbb emberi tevékenységek, mint például a tanulás, gyereknevelés, vásárlás, vagy az egészségügy. Kundrák Bella Kállai Gyöngyi közgazdásszal, valamint interdiszciplináris társadalomkutatóval beszélgetett eddigi szokásaink módosulásáról, az innovációknak köszönhető várható jövőbeli változásokról, illetve arról, milyen területeken követeli majd meg mégis „emberi tényezőt” ez az átalakuló világ.

Az est frappáns lekerekítéseként szolgált az újabb kulturális jelenségeket tárgyaló blokk: Kecskés Nóri két beszélgetőpartnerével, a Krak’n Town  vezetőjével, Szepe Szűcs Péterrel, és a rendező Emil Goodmannal a “steampunk” fogalmát járta körül. Először Magyarország első steampunk vendéglátóegységének „díszletein”, majd egy alkotói kézjeggyé vált animációs képi világ bemutatásán keresztül. A gépiesség megélése tehát szórakoztató is lehet, így nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy jelenleg újra tisztán a félelem „hullámát” éljük. Ezt már csak technológiai eszközeinktől való függésünk miatt sem gondolhatnánk. Összességében az IDE szervezői talán nem is kimondottan arra voltak kíváncsiak, mi jellemzi a gép és az ember kapcsolatát, hanem arra, hogy egyáltalán hol a határ tehát a gép és az ember között.

(írás: Kőrösi Bogi)

Az esthez kapcsolódó anyagok:

A Fórizs Diána által bemutatott alkotás:

Michael Landy: Saints Alive (https://www.youtube.com/watch?v=oLlEXJSRFi4)

A Csuka Lili által bemutatott filmek:

Fritz Lang: Metropolis (https://www.youtube.com/watch?v=Q0NzALRJifI)

Stanley Kubrick: 2001: A Space Odyssey (https://www.youtube.com/watch?v=Z2UWOeBcsJI)

Alex Garland: Ex Machina (https://www.youtube.com/watch?v=sNExF5WYMaA)

Schneiderr Ákos kutatásának címe: Design in the Anthropocene

Kállai Gyöngyi előadásához kapcsolódóan további tájékozódáshoz, Gyöngyi által ajánlott irodalmak:

Könyvek/tanulmányok:

  1. Klaus Schwab (2016).The Fourth Industrial Revolution.World Economic Forum,Switzerland
  2. Josua Cooper Ramo (2016).The Seventh Sense. Little, Brown and Co.,Hachette Book Group Inc.,New York
  3. Charles Handy (2016). A második görbe. Gondolatok a társadalom megújításáról. HVG Kiadó, Budapest
  4. Breakwell, G. M. (1986). Coping with Threatened Identities. Meuthen,London.
  5. Kállai,Gy.(2016). „A munkahelyi Flow nyomában”. Az áramlatélmény munkahelyi környezetben történő vizsgálata, valamint a Flow-gyakoriságot potenciálisan befolyásoló tényezők feltárása a verseny- és a közszférában. Doktori (PhD) Értekezés, ELTE TÁTK,Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program

Videók:

  1. Video :The Fourth Industrial Revolution  https://www.youtube.com/watch?v=khjY5LWF3tg (11 perc)
  1. Video: Chessboard of Exponential change – McAfee  https://www.youtube.com/watch?v=_GLlXD8GyNY (2.56 perc)
  1. Video: What will future jobs look like- McAfee  https://www.youtube.com/watch?v=cXQrbxD9_Ng#t=6.399083 (14 perc)
  1. The Incumbents Dilemma: Strategies for Digital Disruption https://www.youtube.com/watch?v=XsxtSzCtUpQ (2.29 perc)
  1. Video: Digital transformation: are you ready for exponential change? https://www.youtube.com/watch?v=ystdF6jN7hc (3.59 perc)
  1. Video: Leading Your Company’s Digital Transformation https://www.youtube.com/watchv=rSin5i5XSM4 (36 perc)
  1. The Incumbents Dilemma: Strategies for Digital Disruption https://www.youtube.com/watch?v=XsxtSzCtUpQ (2.29 perc)
  1. Video: Digital transformation: are you ready for exponential change? https://www.youtube.com/watch?v=ystdF6jN7hc (3.59 perc)
  1. Video: Leading Your Company’s Digital Transformation https://www.youtube.com/watchv=rSin5i5XSM4 (36 perc)

Emil Goodman rendező oldala: https://vimeo.com/emilgoodman

A Sina és Koré című nagyobb szabású animációs filmje:
http://sinakore.tumblr.com/

A Krak’n Town honlapja és facebook oldala:

http://www.krakn.hu/

https://www.facebook.com/krakntown