Képzések

DESIGNKULTÚRA BA 

A képzés fontos eleme a MOME design és művészeti szakterületei alkotófolyamatainak alapos megismerése is. Magyarországon más ilyen jellegű képzés nem létezik. A Designkultúra szak olyan interdiszciplinárisan jártas, kritikai szemléletű szakembereket kíván képezni, akik képesek a vizuális kultúra, a tárgyi világ és az építészet komplex összefüggések feltárására és elemzésére. A szak további különlegessége, hogy az elméletet hallgatók képzése ugyanabban a közegben történik, mint ahol az alkotók képzése is folyik, a magyarországi alapképzések jelentős hányadától eltérően kiscsoportos, szemináriumi formában.

A BA fokozattal rendelkező design- és művészetelemzők kulturális intézményekben, múzeumokban, szaklapoknál, a design változatos területein működő cégeknél stb. helyezkedhetnek el, de a szak elsődleges célja az MA képzésre való felkészítés.  A szak sikeres elvégzéséhez a hallgatóknak képesnek kell lenniük angol nyelvű szakirodalmat olvasni. Ennek a készségnek a megszerzését az első szemeszter során több módon is segítjük, támogatjuk.

A végzettek interdiszciplináris műveltséggel, tájékozottsággal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra a képi vizuális kultúra, a tárgykultúra és az építészet több szempontú, ám mégis egységes kritikai szemlélettel és készségekkel megközelítő elemzését. A képzés által oktatott általános ismeretek felölelik a filozófia, kommunikációelmélet, művészettörténet, társadalomtudomány, művészeti tekhné (például képalkotás, tárgyalkotás, téralkotás).területeit. Ennek a diszciplináris alapnak köszönhetően a design- és művészetelemzők képesek ezen tudományterületek szempontjainak és módszereinek alkalmazásához, ugyanakkor a hallgatók alaposan megismerik az alkotófolyamatokat is, hiszen ezen ismeretek hiányában az elméleti reflexió hiányos és felületes lehet. A vizuális kultúra elemzésének a társdiszciplínák ismerete mellett a kép-, tárgy- és téralkotás folyamatainak alapos tanulmányozása is integráns része. Az elméleti ismeretek mélyebb megértését, illetve az egyes tevékenységekkel kapcsolatos képességek és készségek fejlesztését az alapszak során gyakorlati képzés szolgálja.

A design- és művészetelemzők szakképzettségnek megfelelő munkakörök közé tartozik a szerkesztő, szakíró, szakoktató, munkaszervező, kurátor asszisztens feladatkörök ellátása. A végzett szakértők alkalmasak információk kritikus, a design- és művészetelmélet szakterület interdiszciplináris szempontjait integráló elemzésére és feldolgozására, idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel való hatékony kommunikációra. A képzés felkészíti hallgatóit összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális reprezentációk (mozgóképek, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére is.

A szakma műveléséhez szükséges személyes jellemzők és attitűdök között kiemelten fontos a minőségtudat, minőségigény és sikerorientáltság, a kritikai gondolkodás és elemzésre való képesség, valamint az értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

A tantervi háló innen letölthető.

DESIGNELMÉLET MA

A Designelmélet mesterszak a design és a vizuális művészetek komplex elemzésére képes szakembereket képez. A hallgatók tanulmányaik során a design és a vizuális művészetek művészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációelméleti elemzési módszereivel, valamint a különböző elemzési módszerek integrált, interdiszciplináris, kritikai szemléletű alkalmazásával ismerkednek meg. Az elméleti reflexióra való felkészültségüknek lényeges részét képezi a design, a média és az építészet tervezési folyamatainak alapos megismerése. A mesterszak gerincét az önálló kutató- és feldolgozó munka alkotja, amely a hallgatókat egyben a doktori képzésre is felkészíti. A szakon végzettek design-, építészeti és művészeti kritikusként, illetve történészként helyezkedhetnek el, de dolgozhatnak design cégek munkatársaiként is, és részt vehetnek a designra vonatkozó magyarországi közbeszéd alakításában.

Az alapképzésre épülő mesterképzés 4 féléves, mely specializáltabb végzettséget ad, nagyobb elméleti hangsúllyal. A mesterképzés az előző, alapképzésben elsajátított ismeretek után többirányú szakosodásra ad lehetőséget. A többciklusú rendszer előnye, hogy bizonyos szakirányú alapképzés után nem csak az adott szakterülethez tartozó mesteri szint elvégzését engedi meg.

A designelmélet mesterképzés a megszerezhető többlettudáson túl azért is előnnyel jár, mert a  „Speciális kutatás” kurzusok során a hallgatók megismerkednek a szcéna legfontosabb intézményeivel és szereplőivel, ez a kapcsolatrendszer pedig mind az orientációt, mind az állásba kerülést segíti.

 A frissdiplomások négy területen tudnak elhelyezkedni a végzést követően. Először is megtörténhet, hogy az egyetemi tanulmányok során olyan tudásra és kapcsolatokra tesz szert, amelyek érdekesek egy design cég számára, és az alkalmazza a tervezést megelőző kutatásban, de sajátos tudása miatt akár a tervezésben is a frissdiplomást. A fiatal lehet a tágan értett design történetének és elméletének tudományos kutatója, vagyis tudós, de lehet e tudás közvetítője: alapesetben komoly szakmai tudással rendelkező szakíró; de akár design kiállítások megrendezője is. Végül megtörténhet, hogy a közigazgatásba vagy az államigazgatásba kerül a frissdiplomás, és a szcénát vagy annak egy részét segíti, illetve felügyeli: nagyon ideális volna, ha például az önkormányzatoknál olyanok vennének részt, mondjuk iskolák világításának felújítására irányuló pályázatok kiírásában, akik a tervezés oldaláról is értik a feladatban rejlő problémákat – foglalta össze a szakvezető.

A tantervi háló innen letölthető.

1. A mesterképzési szak megnevezése: designelmélet (Design Theory)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles design- és művészet teoretikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Design Theory

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, iparművészeti képzési ág

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a design- és művészetelmélet alapképzési szak.
4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 4-16 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 16-24 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-80 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított diszciplináris ismeretanyag (filozófia, kommunikációelmélet, design- és művészettörténet, társadalomelmélet) birtokában, továbbá a design, a média, illetve az építészet tervezési elméletének és gyakorlatának alapos ismeretében alkalmasak e művészeti területek alkotásainak több szempontú, ugyanakkor az interdiszciplináris szempontokat egységes kritikai szemlélettel és készségekkel megközelítő elemzésére, interpretálására. Az elsajátított fogalomkészlet és eszköztár birtokában e területek jelenségeinek értő befogadójává és avatott közvetítőjévé válnak. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a) a mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a design- és művészetelmélet interdiszciplináris szakterületének fogalmait, ismeretrendszereit, diszciplináris és interdiszciplináris kutatási területeit és elemzési módszereit,
– a designelméleti, művészetelméleti problémák megoldásának módjait, beleértve ebbe a társtudományok diszciplináris módszereit, illetve az interdiszciplináris megközelítéseket is, – a design és a művészet területének alkotófolyamatait,
– a kortárs kultúra, design és művészet jelenségeit, tendenciáit
– a saját kutatásaikhoz, tudományos munkájukhoz szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat és módszereket
b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a design- és művészetelmélet szakterületeinek megfelelő önálló elemző és értékelő munka végzésére, illetve mások elemzésének, az aktuális kutatásoknak és a tudományos eredményeknek kritikus értékelésére, önálló vélemény és álláspont kialakítására,
– a design- és művészetelmélet szakterületein a különböző módszertanok értékelésére, önálló kritika kifejtésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére,
– az információk kritikus, a design- és művészetelmélet szakterület interdiszciplináris szempontjait integráló elemzésére és feldolgozására, a problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására,
– a design- és művészetelmélet szakterületein önálló kérdések és kutatási témák felvetésére,
– szakterületükön tudományos és művészeti diskurzusokban, vitákban való részvételre,
– szakmai és nem szakmai közönség számára szakterületük megismerési szempontjainak, elemzési és értékelési módszereinek és eredményeinek bemutatására,
– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel való hatékony kommunikációra.
c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kritikai gondolkodásra és elemzésre való képesség,
– önálló döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
minőségtudat, minőségigény, elkötelezettség és sikerorientáltság,
– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
– kezdeményezőkészség,
– kreativitás,
– együttműködési készség, rugalmasság,
– hatékonyságra való törekvés,
– rendszerszemlélet,
– önálló tanulásra való képesség,
– kritikai önreflexió.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 4-16 kredit elméleti és módszertani alapismeretek: a vizuális művészetek és a design interdiszciplináris megközelítése, kutatási módszertan.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 16-24 kredit vizuális kommunikáció és a média aktuális kérdései, művészet- és designtörténet (a designkultúra, a tér aktuális kérdései; műértelmezés és műkritika, tudománytörténet), a vizuális művészetek és a design társadalomelméleti elemzése, prezentációs ismeretek.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70-100 kredit differenciált szakmai ismeretek: 50-80 kredit design és művészeti tekhné (speciális, illetve a tervezőszakokkal közös integrált kutatási projekt, designelmélet) művészetfilozófia és a design filozófiája (design és etika, művészet és ökológia), vizuális kommunikáció (médiaelmélet, hálózati- és médiakommunikáció), művészet- és designtörténet (európai tárgy- és designkultúra, 20. századi és kortárs művészeti irányzatok), a vizuális művészetek és a design társadalomelméleti elemzése (modernizáció és tradíció, szimbolizáció és társadalom), a vizuális művészetek és a design gazdasági elemzése (műtárgypiac, műkereskedelem, művészet-finanszírozás).
diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a design és a képzőművészet létrehozásának, illetve közvetítésének jelentős hazai helyszínein végzett legalább 4 hetes gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: filozófiai, kommunikációelméleti, társadalomtudományi, design- és művészettörténeti ismeretek, művészeti tekhné.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökből összesen legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.