Soós Andi

Soós Andi vagyok, másodéves a designelmélet mesterképzésen. Gimnázium után kerültem be a design-és művészetelmélet szakra, elsősorban kortárs képzőművészettel foglalkozom, és Bécsben kurátori tanulmányokat folytatok.

– Miért jöttél hozzánk?

– A BA képzés után úgy éreztem, még nem tudok eleget, ezért mindenképp folytatni akartam a sulit.  Alapvetően inkább a műalkotások érdekelnek, mint a tárgyak, de már egyre inkább összefolyik az alkalmazott- és a képzőművészet, ami nagyon izgalmas terület. A vizuális kultúra elég tágan értelmezhető, ez az a szellemi szabadság, amit az iskolában is szeretek.

– Hogy jutottál be az egyetemre? Milyen ötletet adnál a most felvételizőknek?

– A BA felvételiről azzal a meggyőződéssel jöttem ki hogy ide nem fognak felvenni, de azért jót beszélgettünk. Aztán nem így lett, úgyhogy ha létezik bármiféle tanács, akkor talán azt mondanám, a nyíltságot, a speciális érdeklődést fontos hangsúlyozni.

– Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

– Az első komoly munkahelyemre, a Ludwig Múzeumra. Kurátor asszisztensként az időszaki kiállítások megvalósításán dolgoztam közel egy évig, olyan szakmai közegben, amiről csak álmodni lehet.

– Van-e kedvenc kurzusod?

– Gyenge Zsolt filmes kurzusai nagyon megvilágítóak és érdekesek.

– Van-e kedvenc tárgyad?

– Szeretem, ha egy tárgyon meglátszik a használat, így sok mindent el lehet képzelni róla, vajon ki használta, milyen ember lehetett, miért vált meg mégis tőle. Többek között emiatt a fantázia játék miatt vonzódom annyira a bolhapiacokhoz, használ truha boltokhoz.

– Milyen volt az élet a mindennapokban?

 – Nagyon sokat számít, hogy pici a csoport, és nem egy több száz fős előadóban vagyok egy x a sok közül. Emiatt személyes, közvetlen a hangulat, mindent meg lehet beszélni és szuper emberekkel lehet barátkozni.

– Mik a céljaid az egyetem után?

– Elutazni Grúziába, utána pedig kurátorként dolgozni, illetve az írással is szeretnék többet foglalkozni.