Urai Dorottya

Urai Dorottya vagyok, a Designelmélet mesterszak másodéves hallgatója. Alapképzésre az ELTE Bölcsészettudományi Karára jártam, Szabadbölcsészeten (művészettörténet főszakon és esztétika minoron) végeztem.

– Miért jöttél hozzánk? Hogyan jutottál be az egyetemre?

– Az alapképzés befejezésekor úgy éreztem, hogy a mesterszakot már máshol szeretném végigcsinálni, ezért többféle képzésre adtam be a jelentkezésemet. Emlékszem, hogy a BA diplomázás és a felvételik stresszes időszakának végén, elég kimerülten mentem el az utolsó felvételi beszélgetésemre a MOME Designelmélet szakára. Ez volt az egyetlen olyan felvételi interjúm, ahol figyelmességet, őszinte kíváncsiságot és odafigyelést tapasztaltam a tanárok részéről. Miután kijöttem a beszélgetésről, fel voltam töltődve energiával, nagyon lelkes voltam és már biztos voltam benne, hogy ide szeretnék jönni tovább tanulni. Szerencsém volt, mert felvettek.

– Milyen ötleteket tudnál adni a most jelentkezőknek?

– Azt javasolnám, hogy a felvételire már nagyjából legyenek tisztában azzal, milyen szakok vannak az egyetemen, mivel foglalkoznak, milyen munkákat készítettek/készítenek a hazai tervezők. Valamint hogy legyenek bátrak és őszinték, mondják el, mi érdekli őket, mivel foglalkoznának szívesen.

– Van-e kedvenc kurzusod?

– Nehéz választani, mert számos érdekes előadást és szemináriumot csináltam végig az elmúlt két évben. Én például a szociológiai témájú kurzusokat szerettem nagyon, de kiemelném a „Speciális kutatás” szemináriumokat, melyek három féléven keresztül, három nagy témakörben (tér, tárgy, kép) adtak lehetőséget a személyes érdeklődésnek megfelelő témák vizsgálatára.

– Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

 – Az egyik kutatószemináriumon, melynek a tárgy volt a központi témája, a ’60-as, ’70-es években indult hazai tervezőkollektívák történetét, munkáit kellett kutatnunk, feldolgoznunk. Az általam választott „Opteam-csoport” művészeivel kialakult személyes kapcsolat, a számomra addig ismeretlen terület felkutatásának izgalmai, és végül az elkészült dolgozatra kapott pozitív visszajelzések miatt érzem ezt az egyik legjobb munkámnak a mesterszak ideje alatt.

– Van-e kedvenc tárgyad otthon vagy valahol másutt?

– A fent említett, általam kutatott magyar tervezőcsoport a hetvenes években készített egy Felhő fantázianevű lámpát, ebből nagyon szeretnék majd beszerezni egyet!

– Milyen (volt) az élet az egyetemen a mindennapokban?

– Számomra nagyon tanulságos! Úgy gondolom, olyan képességeimet tudtam itt fejleszteni, amelyeket a BA során például nem sikerült. A közeg személyessége, közvetlensége, a támogatás, amit a tanároktól és diáktársaktól kap az ember, mind olyan előnyei ennek a szaknak, amiben máshol nem biztos, hogy részem lehetett volna.

– Van-e élet a mindennapokon túl (este, éjjel, hajnalban, a városban, nyáron)?

– Természetesen! Mindenkin egyénileg múlik az, hogy mennyi energiát fordít az egyetemi feladatokra, szakmai munkákra, egyéni érdeklődési területekre, hobbikra – meg a kikapcsolódásra!

– Mit szeretnél csinálni az egyetem után? Mivel szeretnél foglalkozni? Hol szeretnél dolgozni?

 – Egyelőre mindenképpen a szakmán belül szeretnék elhelyezkedni, ez szerencsére elég sok lehetőséget jelent. Ezen kívül (egyelőre csak gondolatban) a továbbtanulás lehetőségével is kacérkodom!